PLC programozás példatár

PLC felépítése, programozása megannyi példával illusztrálva.

Rövid áttekintés a "PLC ismeretek és példatár" című kiadványból

Szerző: Maczik Mihály András
iplc_példatár 1.1. Bevezetés
    Az irányítástechnika ma már elképzelhetetlen korszerű félvezető alapú berendezések nélkül. Ezen eszközök egyik csoportját nevezzük PLC-knek, azaz programozható logikai vezérlőknek (Programmable Logic Controll). Ez az írás rövid áttekintést szeretne adni róluk…..
1.2 Történeti áttekintés
    Az első ipari kivitelű vezérlőberendezések az 1960-as években jelentek meg. A PLC (Programmable Logical Controller/programozható logikai vezérlő) elnevezés az 1960-as évek végén jelent meg Amerikában (General Motors). Ezeknek a programozása még nem volt egységes, nem voltak szabványos programnyelvek kidolgozva…
1.3. A PLC-k működésének alapjai
    A PLC-k ipari környezetben, ipari jelekkel dolgoznak. A végálláskapcsolók, a szintérzékelők, az inkrementális jeladók, a látórendszerek, azaz a különféle szenzorok szolgáltatják a technológiáról az ipari bemeneti jeleket. A technológia irányába az indító jeleket, a sebesség-alapjeleket, engedélyezéseket, visszajelzéseket, tehát a kimeneti jeleket a PLC állítja elő…
    1.3.1. Villamos jelek
      Az ipari jelek és jelszintek jól meghatározott feszültségszintek, illetve áramértékek. Ezek a jelek az egész világon kisebb eltérésekkel egységesnek tekinthetők. Ily módon a PLC-k az egész világon univerzálisan alkalmazhatók…
    1.3.2. Digitális jelek
      A digitális, azaz kétállapotú vagy diszkrét jelek leggyakrabban kapcsolóktól, nyomógomboktól érkező nyitó vagy záró kontaktusok. Az estetek túlnyomó többségében ezek a jelek 0/24 V egyenfeszültséget szolgáltatnak, amely vagy 0 V vagy 24 V. Ezen túlmenően használatosak még a 115/240 V váltófeszültséggel működő digitális jelek is…..
    1.3.3. Analóg jelek
      Az analóg jelek nem ábrázolhatók 0 vagy 1 logikai értékkel. Az analóg jelek időben folytonosak, és különböző értékeket vesznek fel. Az analóg jeleket a PLC számára feldolgozhatóvá kell tenni, azaz digitalizálni kell…..
    1.3.4. Frekvenciajelek
      A frekvenciajelek jellemzője nem az állapotuk, nem is az értékük, hanem az időbeli gyakoriságuk. Ezek a jelek általában négyszögjelek, amelyek 0-5 V egyenfeszültség között váltakozva szolgáltatnak logikai 0 és logikai 1-es értéket. Ezen jelek mérendő jellemzője a frekvenciájuk, azaz egy másodperc alatti változási gyakoriságuk…..
1.4. PLC-k fizikai alkotóelemei
    Mivel a PLC-k ipari, technológiai jelekkel dolgoznak, kialakításuk is ennek megfelelő. A PLC-k főbb logikai részei: tápegység, bemenetek, kimenetek (I/O-k), központi egység (CPU), memória, kommunikáció, programozó port, visszajelző LED-ek…..
    1.4.1. Kiépítési forma
      Ennek alapján háromfelé tudjuk a ma fellelhető PLC családokat válogatni. Mindegyikre jellemző, hogy csavarokkal rögzíthető vagy DIN – sínen helyezhető el. Az első csoport a kompakt PLC-k családja, ahol minden funkcionális egység egy kisméretű házba van beépítve, és csak minimálisan (I/O egységgel, memóriakártyával) bővíthető, fejleszthető…
    1.4.2. Tápegység
      A tápegység az PLC részegység energiaellátását biztosítja. A kompakt, a keretes és a hátlapos kivitelű PLC-kben a tápegység helye között. Az egyéb PLC-k esetében a tápegységet és a PLC-t kábellel lehet összekötni…..
    1.4.3. Fizikai I/O felületek
      Az I/O szó az angol Input (bemenet) és Output (kimenet) szavakból származik. A vezérelt gépekkel való kapcsolattartást az I/O felületek biztosítják, ezen keresztül lehet információkat kapni a technológiákról, és a beavatkozást biztosítani. A fizikai I/O felületeken valósulnak meg az alapvető digitális (kétállapotú) és analóg be- és kimeneti pontok…..
    1.4.4. Távoli I/O felületek
      Funkciójukat tekintve megegyeznek a fizikai I/O – felületekkel, abban viszont eltérnek, hogy fizikailag nem a processzor mellett, hanem attól messzebb, akár több 100 méteres távolságban helyezkednek el, ipari kommunikációs hálózaton keresztül kommunikálnak. Egyik altípusuk a terepi I/O amely szélsőséges környezeti körülményeknek kitett helyeken is felszerelhető, a másik altípusuk a vezeték nélküli I/O egységek, amelyek olyan alkalmazásokban jelentenek megoldást, ahol nem használhatók kábelek, például daru, automatikusan vezérelt járművek és robotok…..
    1.4.5. Speciális I/O – felületek
      Ide tartoznak az analóg I/O kártyák, a hőelem- vagy hőmérsékletszenzorokat közvetlenül fogadni képes kártyák, a gyorsszámláló modulok, szervo hajtásokat szinkronizáló pozicionáló modulok (CNC, robot vezérléséhez), kommunikációs modulok, biztonsági modulok, PID (Proportional Integral Differential) szabályzó modulok stb…..
    1.4.6. Processzor (CPU)
      Ez a PLC motorja, központi egysége. A PLC-kben használatos processzorok alapvetően két csoportba sorolhatóak. Az első a gyors, nagy megbízhatóságú, de csökkentett utasításkészletű, vagyis RISC (Reduced Instruction Set Computer) processzorok, amelyekben a vezérlést direkt áramköri elemek valósítják meg……
    1.4.7. Memória
      A processzorokhoz csatlakozik a memória, ettől függ, hogy mekkora rendszerek építhetők ki belőlük, hány I/O pont kezelésére alkalmasak, mennyi funkció megvalósítására képesek. Található itt RAM a programok futtatására, FLASH a programok tárolására, a teljes memóriakapacitás jellemzően 32 MBájt. A modern processzorok memóriája kártyával bővíthető, így nehéz határt szabni a megvalósítandó feladatoknak……
    1.4.8. Kommunikáció
      A kommunikációs modulok a PLC-k egymás közötti, és a PLC-PC együttműködését biztosítják. Ha több hardver hálózati kommunikációja is lehetséges, „multipoint” kommunikációról beszélünk. A kommunikáció protokollokon keresztül valósul meg……
    1.4.9. Programozó kábel
      A programozó kábelek általában úgynevezett aktív kábelek, ami azt jelenti, hogy tartalmaznak valamilyen elektronikát. Az elektronika átalakítást végez a PC és a PLC között. Tipikusan RS232C a PC oldalán és RS485, vagy TTL jel a PLC oldalán……
    1.4.10. Visszajelző LED-ek
      A PLC-k döntő többségében megtalálhatók az alapfunkciójú visszajelző LED-ek. Ezek a futás (RUN), hiba (ERR) és a kommunikáció (COM). A futás jelzi, hogy a PLC jelenleg futtatja a felhasználói programot……
    1.4.11. Ember-gép kapcsolat
      A PLC-knek egyes konfigurációs, riasztási, jelentési, vagy mindennapi vezérlési műveletek során szükségük lehet az emberekkel való kapcsolattartásra. Erre a célra az ember-gép kezelőfelületet (Human-Machine Interface röviden HMI) alkalmazzák. HMI-ket úgy is emlegetik, mint MMI (Man Machine Interface) vagy GUI (Graphical User Interface)……
1.5 PLC-k programozása
    A PLC-k programozása általában személyi számítógépeken (PC) keresztül történik. Azonban előfordulnak még külön erre a célra gyártott programozó készülékek (konzolok) is. A programozáshoz alapvetően szükséges a programozó szoftver, illetve a programozó kábel is……
    1.5.1. Utasításlista
      Az utasításlistával történő programozás során a működési egyenleteket előírt formában, soronként kell megadni. Az utasításlista tulajdonképpen a vezérlőutasítások egy sorozata. Beviteli egysége lehet kézi programozó konzol, vagy számítógép szoftver……
    1.5.2. Létradiagram
      A létradiagram a relés áramút-tervnek a PLC technológiában alkalmazott egyszerűsített, áttekinthetőbb formája. Az áramút-tervtől abban különbözik, hogy az áramutakat vízszintesen rendezi, és más szimbólumokat használ, amelyek a számítógép karaktereinek jobban megfelelnek…….
    1.5.3. Funkcióblokk diagram (Function Block Diagram FBD)
      Funkcióblokkos programozási nyelv a huzalozott logikában használt, szimbólumokból kialakított nyelv. A funkcióblokkon be-, és kimenetek találhatók. A funkcióblokk bal oldalán mindig a bemenetek, a jobb oldalon a kimenetek találhatók……
    1.5.4. Strukturált szöveg (Structured Text – ST)
      Strukturált szöveg használata esetén a felhasználói program valamilyen magasabb szintű programnyelvhez (C, Pascal, Basic) hasonlít. Általában fejlesztéseknél, illetve olyan esetekben használatos, ahol a kívánt feladatra nincs a fejlesztőkörnyezetben külön létra-jel, funkcióblokk jel. A matematikai eljárások programozhatóak így legegyszerűbben……
    1.5.5. Sorrendi folyamatábra (Sequential Flow Chart – SFC, Grafcet)
      Az automatizálandó folyamatot grafikusan, lépésről lépésre írjuk le. Minden egyes lépéshez (Step) átmeneti feltételek (Translations) tartoznak. Minden lépéshez akciók (Actions) tartoznak, amelyek működésének eredményeképpen a folyamat a következő lépésbe lép, ha az átmeneti feltétel teljesül……
1.6. Egy PLC-vel megadott vezérlés dokumentálása
    A dokumentáció típusa attól függ, hogy milyen jellegű vezérlést kell megvalósítanunk. Ezért először foglaljuk össze, hogy milyenek is lehetnek a vezérléseink
    1.6.1. Logikai vezérlések
      Nevezik ezt a vezérlést kapcsolásvezérlésnek is, mert valamely berendezés be-, és kikapcsolásának logikáját tartalmazza, vagyis hogyan lehet bekapcsolni, illetve kikapcsolni egy gépet. A feladat megoldásakor a következőket kell dokumentálni:
      - Boole algebrai egyenlete a bekapcsolt és a kikapcsolt állapotnak. Az esetek többségénél elegendő a bekapcsolást definiálni, mert a kikapcsolás ennek az ellentettje……
    1.6.2. Folyamatvezérelt lefutó vezérlések
      Összetett mozgássorok tartoznak ide, ahol a következő eseményt az őt megelőző vége indítja. Általában ciklusosan ismétlődő mozgásokról van szó, ahol a mozgáselemek végét végálláskapcsolók, szenzorok jelzik. A mozgást legjobban az út-lépés követődiagramok szimbolizálják…..
    1.6.3. Idővezérelt lefutó vezérlések
      Azok a vezérlések tartoznak ide, ahol valamilyen belső óra ad meghatározott időközönként jeleket egy folyamat elemeinek be-, és kikapcsolásához. Ilyen például a futófény vagy a közlekedési jelzőlámpák vezérlése. A feladat megoldásakor a következőket kell dokumentálni:
      - Táblázatot az idők számáról, sorrendjéről, funkcióiról……
    1.6.4. Összetett vezérlések
      Az előző három altípus keveréke, minden részét dokumentálni kell.
    1.6.5. A biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos tervezési szempontok
      A vezérlést úgy kell megvalósítani, hogy egy hiba fellépésekor ne veszélyeztesse a körülötte dolgozó embereket és környező berendezéseket. Ehhez a következő szabályokat kell betartani:
      - A bekapcsoló gombok alaphelyzetben nyitottak legyenek! Ha alaphelyzetben zárt lenne, akkor vezetékszakadáskor a berendezés önmagától elindulna……
2. PÉLDATÁR
    2.1 Főbb utasítások
      2.1.1. LD (Load, betöltés)
        Az LD utasítás, egy logikai fonal (létrafok: logikai függvény) első elemének a betöltésére szolgál. Az utasítást követően adatként annak a be/kimenetnek, vagy belső változónak a címét kell megadni, melynek záróérintkezőjével (logikai állapotával) a logikai vonalat indítani kívánjuk. Minden létrafoknak LD utasítással kell kezdődnie!...
      2.1.2. AND (és)
        Az AND utasítás logikai ÉS kapcsolatot (létradiagramban soros kapcsolást) hoz létre az LD utasítással megkezdett programblokkal. Programozási példa: Programlista:
      2.1.3. OR (vagy)
        Az OR utasítás logikai VAGY kapcsolatot (létradiagramban párhuzamos kapcsolást) hoz létre az LD utasítással megkezdett programblokkal. Programozási példa: Programlista:
      2.1.4. LD NOT, AND NOT, OR NOT
        A LD NOT, AND NOT, OR NOT utasítások hasonlóak az LD, AND és OR utasításoknál leírtakkal, de azok negáltjai. Programozási példa: Programlista:
      2.1.5. OUT (Output, kimenet)
        Az OUT utasítással adjuk meg, hogy a logikai függvény (vonal) eredményét mely címre akarjuk helyezni (mely „relé tekercsét” akarjuk vele működtetni). Címként nem csak valóságos PLC kimeneti címet adhatunk meg, hanem belső változót is. Nem adhatunk meg viszont olyan címet, amely fizikai bemenetként szerepel……
      2.1.6. OUT NOT (Output not, negált kimenet)
        Az OUT NOT utasítás végrehajtása megegyezik az OUT-nál leírtakkal, de a kimenetként megadott címre az eredmény tartalmának a negáltja kerül. Programozási példa: Programlista:
      2.1.7. AND LD 8And load, csoportképzés)
        Ez az utasítás a megelőző két (LOAD utasítással indított) programblokk között teremt logikai „ÉS” kapcsolatot. Az AND LD utasítással egybefogott két programblokk a továbbiakban egy programblokként szerepel, és folytatható például OUT, AND, OR utasításokkal, vagy további blokkok hozzárendelésével. Programozási példa: Programlista:
      2.1.8. OR LD (Or load, csoportképzés)
        Ez az utasítás a megelőző két (LOAD utasítással indított) programblokk között teremt logikai „VAGY” kapcsolatot. Az OR LD utasítással egybefogott két programblokk a továbbiakban egy programblokként szerepel, és folytatható például OUT, AND, OR utasításokkal, vagy további blokkok hozzárendelésével. Programozási példa: Programlista:
      2.1.9. IL (FUN02) (Interlock, belső lezárás), ILC (FUN03) (Interlock Clear, belső lezárás vége)
        IL utasítás hatására, ha az utasítás feltétele „0”, akkor a CPU programban egy ugrást hajt végre ILC sorra. Ha az IL utasítás logikai feltétele „1”, a CPU a programot az IL figyelmen kívül hagyásával hajtja végre, mintha ott sem volna. Ha a CPU az IL utasítást végrehajtja az IL-ILC közötti szakaszon, a kimenetek kikapcsolt állapotba kerülnek, az időzítők visszaállnak alaphelyzetbe, a számlálók és a KEEP-ek megtartják korábbi állapotukat……
      2.1.10. KEEP (FUN11) (tartórelé)
        A KEEP utasítás egy relés áramkörhöz hasonlóan, mint tartórelé (bistabil relé) használható. Két bemenettel SET és RESET rendelkezik. A SET bemenetre adott logikai „1” hatására a kimenetként megadott változó logikai „1”-be billen, és állapotát megtartja , míg a RESET bemenetre logikai „1”-et nem kap……
      2.1.11. DIFU (FUN13) (Differentiate up)
        Egy adott „érintkező” (változó) bekapcsolásakor, annak felfutó élére a definiált kimenetet (változót) 1 PLC-ciklusidőre bekapcsolja. Folyamatos jelből egy ciklusidő hosszú impulzust tud előállítani. Blokkoló jelek megszüntetésére használható……
      2.1.12. DIFD (FUN14) (Differentiate down)
        Egy adott „érintkező” (változó) kikapcsolásakor, annak lefutó élére a definiált kimenetet (változót) 1 PLC-ciklusidőre bekapcsolja. Folyamatos jelből egy ciklusidő hosszú impulzust tud előállítani. Felhasználható címterületek: Memória területek
      2.1.13. TIM (időzítő)
        Felhasználható címterületek: T 00-tól T 4095-ig Időzítési érték: #0000-tól #9999-ig tizedmásodpercben! A TIM utasítás, mint egy tápfeszültség-vezérelt meghúzás-késleltetésű időrelé használható……
      2.1.14. CNT (counter, számláló)
        A CNT utasítással egy dekrementáló típusú (visszaszámláló) impulzusszámlálót programozhatunk. A számláló a bemenetére (SET) érkező impulzusok felfutó élére mindig 1-gyel csökkenti a tartalmát. Kimenete aktívvá válik mikor a számláló tartalma a 0-át eléri, ezt követően az újabb, a számláló bemenetére érkező impulzusokat figyelmen kívül hagyja……

    2.2 Gyakorló példák a PLC programozáshoz
      A következő oldalakon néhány gyakorló feladatot szeretnénk bemutatni a PLC programozáshoz. Található közöttük kapcsolás-, Bool algebrai logikai-, idővezérelt lefutó-, folyamatvezérelt lefutó vezérlés is. A könnyebbektől folyamatosan juthatunk el a nehezebbekig……
      2.2.1. feladat
        A 0.06-os bemeneti nyomógombot lenyomva legyen aktív a 100.00-as kimeneten egy lámpa, amíg a gombot nyomva tartjuk! Egyenlet: {0.06=100.00} Típus: Igen kapcsolat……
      2.2.2. feladat
        Ha nem nyomom le a 0.06-os nyomógombot, legyen aktív a 100.00-as kimeneten egy lámpa, amíg lenyomom, ne legyen aktív! Egyenlet: {0.06=100.00} Típus: Nem kapcsolat. (NOT)……
      2.2.3. feladat
        Ha nem nyomom le a 0.06-os nyomógombot, legyen aktív a 100.00-as kimeneten egy lámpa, amíg lenyomom, ne legyen aktív! Az előző feladat megoldható a kimenet tagadásával is. Egyenlet: {0.06=100.00} Típus: Nem kapcsolat. (NOT)
      2.2.4. feladat
        A 0.06-os bemeneti nyomógombot lenyomva legyen aktív a 100.00-as és a 100.01-es kimeneten egy-egy lámpa, amíg a gombot nyomva tartjuk! Egyenlet: {0.06=100.00●100.01} Típus: Több kimenet egyidejű kapcsolása……
      2.2.5. feladat
        A 0.06-os és 0.08-as bemeneti nyomógombot lenyomva legyen aktív a 100.00-as kimeneten egy lámpa, amíg a gombokat nyomva tartjuk! Egyenlet: {0.06●0.08=100.00} Típus: És kapcsolat. (AND)……
      2.2.6. feladat
        A 0.06-os vagy a 0.08-as bemeneti nyomógombot lenyomva legyen aktív a 100.00-as kimeneten egy lámpa, amíg a gombokat nyomva tartjuk! Egyenlet: {6+8=100} Típus: Vagy kapcsolat. (OR)……
      2.2.7. feladat
        A 0.06-os és a 0.08-as vagy 0.07-es és 0.09-es bemeneti nyomógombot lenyomva legyen aktív a 100.00-as kimeneten egy lámpa, amíg a gombokat nyomva tartjuk! Egyenlet: {(0.06●0.08)+(0.07●0.09)=100.00} Típus: Két és kapcsolat vagy kapcsolata. (OR LD)……
      2.2.8. feladat
        A 0.06-os vagy 0.07-es és 0.08-as vagy 0.09-es bemeneti nyomógombot lenyomva legyen aktív a 100.00-as kimeneten egy lámpa, amíg a gombokat nyomva tartjuk! Egyenlet: {(0.06+0.07)●(0.08+0.09)=100.00} Típus: Két vagy kapcsolat és kapcsolata. (AND LD)……
      2.2.9. feladat
        A 0.06-os vagy a 0.08-as bemeneti nyomógombot lenyomva legyen aktív a 100.00-as kimeneten egy lámpa, amíg a gombokat nyomva tartjuk, de ha mindkettőt lenyomjuk, ne! Egyenlet: {(0.06●0.08)+(0.06+0.08)=100.00} Típus: Kizáró vagy kapcsolat. (XOR)……
      2.2.10. feladat
        A 0.06-os bemeneti nyomógombot lenyomva legyen aktív a 100.00-as kimeneten egy lámpa, és maradjon is úgy, amíg a 0.07-es bemeneti nyomógomb lenyomásával ki nem kapcsoljuk! Mindkét gombot egyszerre lenyomva kapcsoljon ki! Egyenlet: {0.06=100.00} és {0.07=100.00} Típus: Öntartás, R-S memória tároló. (KEEP)……
      2.2.11. feladat
        A 0.06-os, 0.08-as, 0.09-es bemeneti nyomgombok közül bármely kettőt vagy mindhármat lenyomva legyen aktív a 100.00-as kimeneten egy lámpa, és maradjon is úgy, amíg a 0.07-es bemeneti nyomógomb lenyomásával ki nem kapcsoljuk! Egyenlet: {(0.06●0.08)+(0.06●0.09)+(0.08●0.09)=100.00} 0.07=100.00 Típus: Összetett Boole-algebrai feladat öntartással……
      2.2.12. feladat
        Biztonsági kétkezes indító. A 0.06-os és 0.08-as bemeneti nyomógombot lenyomva legyen aktív a 100.00-as kimeneten egy lámpa, és maradjon is úgy, amíg a 0.07-ea bemeneti nyomógomb lenyomásával ki nem kapcsoljuk! A kimenet csak akkor legyen aktív, ha a két nyomógombot 1 másodpercen belül egyszerre nyomjuk le!......
      2.2.13. feladat
        Alternatív kapcsolás. Egy lámpát két helyről kell tudni bekapcsolni illetve, kikapcsolni. A 0.06-os vagy 0.08-as bemeneti nyomógombot lenyomva legyen aktív a 100.00-as kimeneten egy lámpa, és maradjon is úgy, amíg a 0.07-es vagy 0.09-es bemeneti nyomógomb lenyomásával ki nem kapcsoljuk!......
      2.2.14. feladat
        Késleltetett bekapcsolás. A 0.06-os bemeneti nyomógombot lenyomva T1 időkésleltetéssel legyen aktív a 100.00-as kimeneten egy lámpa, és maradjon is úgy, amíg a 0.07-es bemeneti nyomógomb lenyomásával késedelem nélkül ki nem kapcsoljuk!......
      2.2.15. feladat
        Késleltetett kikapcsolás. A 0.06-os bemeneti nyomógombot lenyomva késedelem nélkül legyen aktív a 100.00-as kimeneten egy lámpa, és maradjon is úgy, amíg a 0.07-es bemeneti nyomógomb lenyomásával T1 időkésleltetéssel ki nem kapcsoljuk! Egyenlet: {0.06=100.00} és {0.07●T1=100.00}…….
      2.2.16. feladat
        Késleltetett bekapcsolás és kikapcsolás. A 0.06-os bemeneti nyomógombot lenyomva T1 időkésleltetéssel legyen aktív a 100.00-as kimeneten egy lámpa, és maradjon is úgy, amíg a 0.07-es bemeneti nyomógomb lenyomásával T2 időkésleltetéssel ki nem kapcsoljuk! Egyenlet: {0.06●T1=100.00} és {0.07●T2=100.00}……
      2.2.17. feladat
        Oszcillátor I. A 0.00-s sorszámú kapcsolót bekapcsolva a 100.00-as kimenet villogjon úgy hogy, 1s-ig világítson, 0,8 s-ig ne világítson! Típus: Idővezérelt lefutó vezérlés……
      2.2.18. feladat
        Oszcillátor II. A O-s sorszámú kapcsolót bekapcsolva a 100-as kimenet villogjon úgy hogy, használjuk a PLC 1s periódusidejű belső oszcillátorát! Típus: Idővezérelt lefutó vezérlés……
      2.2.19. feladat
        Készítsünk futófényt úgy, hogy a 100.00, 100.01, 100.02 kimenetek sorban felkapcsolódnak, majd egyszerre mind a három kialszik! A futófényt a 0.06 nyomógomb kapcsolja be, a 0.07 nyomógomb kapcsolja ki! Típus: Idővezérelt lefutó vezérlés……
      2.2.20. feladat
        Készítsünk futófényt úgy, hogy a 100.00, 100.01, 100.02 kimenetek egyenként kapcsolódjanak felés le egymás után! A futófényt a 0.06 nyomógomb kapcsolja be, a 0.07 nyomógomb kapcsolja ki! Típus: Idővezérelt lefutó vezérlés……
      2.2.21. feladat
        Készítsük el a 2 fényes gyalogos közlekedési jelzőlámpa programját! A feladat 4 fő részre tagolható: Be-, kikapcsolási rész. Ezt egy öntartással célszerű megoldani……
      2.2.22. feladat
        Készítsük el a háromfényes közlekedési jelzőlámpa programját! A feladat az előzőhöz hasonlóan négy fő részre tagolható. A feladat annyival bonyolultabb, hogy most négy esemény van, valamint kikapcsolt állapotban a sárga lámpának villognia kell……
      2.2.23. feladat
        Főkapcsoló, vészstop kapcsolók, aláramkörök. 0.06-os nyomógombbal bekapcsolni, 0.04-es, 0.05-ös, 0.07-es nyomógombok közül bármelyikkel lehessen kikapcsolni egy főáramkört. Két egymástól független aláramkör legyen……
      2.2.24. feladat
        Kötött sorrendű bekapcsolások és kikapcsolások. 100.00-as kimenetet a 0.06-os kapcsolja be, a 0.11-es ki. 100.01-eskimenetet a 0.07-es kapcsolja be, a 0.10-es ki……
      2.2.25. feladat
        Egy dugattyú alternáló mozgása a következő út-lépés diagram alapján……
      2.2.26. feladat
        Két dugattyú alternáló mozgása a következő út-lépés diagram alapján……
      2.2.27. feladat
        Két dugattyú alternáló mozgása a következő út-lépés diagram alapján……
      2.2.28. feladat
        Két dugattyú alternáló mozgása a következő út-lépés diagram alapján……
      2.2.29. feladat
        Egy dugattyú alternáló mozgása a következő út-lépés diagram alapján. A program három alternálás után automatikusan álljon le! Típus: Ciklusok számlálása……
      2.2.30. feladat
        Két dugattyú alternáló mozgása a következő út-lépés diagram alapján. A mozgássorban a cikluson belüli ismétlődés található, és ezt belső számláló alkalmazásával tudjuk a programban figyelembe venni. Az impulzussorrend: C10 C11 C21 C20 C21 C20 Blokkoló jelek: C11 C20……
      2.2.31. feladat
        Két dugattyú alternáló mozgása a következő út-lépés diagram alapján. A cikluson belül T1 várakozás, időzítés is található……
      2.2.32. feladat
        Két dugattyú alternáló mozgása a következő út-lépés diagram alapján. A feladatba tervezzünk VÉSZSTOP és NYUGTÁZ nyomógombokat. A vészstop gomb lenyomása esetén a ciklus bármely pontján a még folyó lépés fejeződjön be, de a következő lépés szak a nyugtáz nyomógomb lenyomásakor induljon!.....
      2.2.33. feladat
        Két dugattyú alternáló mozgása a következő út-lépés diagram alapján. 0.04-es kapcsoló átkapcsolásával le lesz tiltva az automatikus üzemmód, a 0.11-es gomb mindenkori lenyomásakor egy lépést tesz meg a program a ciklusból (kézi üzemmód)……

    2.3. Feladatok haladó programozóknak
      Ezek a kapcsolások három munkahenger mozgásaira épülnek. A szelepek és a munkahengerek elrendezése mindig egyforma, ezért nem fogom minden feladatnál külön lerajzolni őket. Vegyes szeleprendezést választottam, az első bistabil, a második és a harmadik monostabil……
      2.3.1. feladat
        Három dugattyú ciklusos mozgása a következő út-lépés diagram alapján. Az impulzussorrend: 30 11 10 21 20 31 A blokkoló jeleket most nem vizsgáljuk, mert a feladat monostabil léptetőlánccal lesz megoldva……
      2.3.2. feladat
        Három dugattyú ciklusos mozgása a következő út-lépés diagram alapján. Az impulzussorrend: 30 11 21 31 10 20 A feladatot most is monostabil léptetőlánccal oldjuk meg, a szelepbekötések és az összerendelési lista azonos, csak a mozgássorrend változik……
      2.3.3. feladat
        Két dugattyú ciklusos mozgása a következő út-lépés diagram alapján. Az impulzussorrend: 10 11 21 20 31 30 A blokkoló jelek: 11 20 30……
      2.3.4. feladat
        Három dugattyú ciklusos mozgása a következő út-lépés diagram alapján. A blokkoló jeleket nem vizsgálom, mert a feladat léptetőlánccal lesz megoldva. Újdonság a feladatban, hogy a második munkahenger alaphelyzetben kint van, erre külön figyelnünk kell……
      2.3.5. feladat
        Három dugattyú ciklusos mozgása a következő út-lépés diagram alapján. Az impulzussorrend: 10 11 21 20 31 21 20 30 21 20 A feladat annyiban más, mint az előzőek, hogy íz egymástól független lépésből áll, ezért tízlépéses léptetőlánccal oldjuk meg……
      2.3.6. feladat
        Három dugattyú ciklusos mozgása a következő út-lépés diagram alapján. A blokkoló jeleket nem vizsgálom, mert a feladat léptetőlánccal lesz megoldva. A feladatban vegyes szeleptípusokat használunk, az egyik monostabil szelepnél (Y2) csak egy végállás-érzékelők áll rendelkezésre……
      2.3.7. feladat
        Három dugattyú ciklusos mozgása a következő út-lépés diagram alapján. Az impulzussorrend: 10, 20 együtt 11, 31 együtt 30 21 T2 31 30 A blokkoló jeleket nem vizsgálom, mert a feladat léptetőlánccal lesz megoldva……
      2.3.8. feladat
        Három dugattyú ciklusos mozgása a következő út-lépés diagram alapján. Az impulzussorrend: 10 , 20 együtt 11, 21 együtt 30 31 20 30 21 31 A blokkoló jeleket és a belső ismétlődéseket nem vizsgálom, mert a feladat léptetőlánccal lesz megoldva……