Reéb Walter a barkácsműhely youtube csatornáján az alábbi videóban mutatja be, hogyan vezéreljünk PLC-t enkóderrel.
“Az inkrementális jeladó vagy ismertebb nevén enkóder egy remek találmány, viszont a használata nem olyan könnyű, mint elsőre gondolnánk.”
RW
A legtöbb inkrementális forgójeladó több csatornával rendelkezik, mivel sok esetben a forgás sebességén kívül a forgás irányát is szükséges meghatározni. Általánosan elterjedt az „A” ; „B” és „C” csatornával rendelkező inkrementális forgójeladó. Az „A” és „B” csatornák jelei egymáshoz képest 90°-os fáziseltolással rendelkeznek, aminek következtében meghatározható, hogy milyen irányban forog a forgójeladó tengelye. A „C” csatorna jele teljes körül fordulásonként csak egyszer jelentkezik, ezáltal pl. számolni lehet a teljes körülfordulások számát.
Az inkrementális
forgójeladók legnagyobb hátránya, hogy az elfordulás nagyságát, vagy pozíció
meghatározását szolgáló kimenő impulzusokat egy külső számlálóval kell számolni
és tárolni. Ha a tápfeszültség megszűnik, a számlálás eredménye elvész.
A videóban szereplő PLC mintaprogramok bemutatják:
A tesztprogram célja, hogy egy motor invertert lehessen egy olcsóbb, analóg kimenettel nem rendelkező PLC-vel vezérelni ki-be kapcsolásra és fordulatszám szabályzásra. Nem szükséges 0..10 V kimenet a PLC-n ha MODBUS-t használunk. Végső cél egy érintő képernyős HMI segítségével elvégezni a feladatot, erről video hamarosan!
Köszönjük a példaprogramot és a bemutató videót Hollosy Szabolcsnak.
Walter mai videójában egy kis kitekintést kaphatuk a PLC által leginkább mélton uralt ipari környezetből. A PLC Arduino modulokkal veszi körbe magát szenzorok formájában, melyek közül megtalálható a hőmérséklet, fényerő, páratartalom, rezgés, kopogás, mágneses tér, távolság és még megannyi más.
“Igaz, hogy a PLC szenzorai ipariak és szinte örök életűek, de cserébe nem olcsók. Barkácsolóknak így jó alternatíva lehet az Arduino szenzorok használata.”
Reéb Walter a barkácsműhely youtube csatornáján az alábbi videóban mutatja be a PLC vezérlése hanggal alapjait.
“A Google asszisztens segítségével akár hangvezérlést is készíthetünk PLC-vel, amit miután beállítottunk, azt kapcsolgatunk vele amit csak akarunk.
Számtalan lehetőség rejlik ebben a kis fánk méretű szerkezetben, de leginkább bennünket most az érdekel, hogy akár egy PLC-t is tud kezelni annak függvényében, hogy mit mondunk neki. Ahhoz, hogy kezelni tudja a PLC-t, szükségünk van egy szolgáltatásra, amely összeköti a két eszközünket. Erre alkalmazhatjuk a Node-RED-et.”
Reéb Walter a barkácsműhely youtube csatornáján az alábbi videóban mutatja be a PLC vezérlése mobil applikációval alapjait.
“Manapság még a fogkeféhez is telefonos applikációt használunk. Ne legyen hát ez másképp a PLC esetében sem.
A HMI Droid Studio a fejlesztő weboldaláról ingyenesen letölthő PC-re, melynek elindítása után kapunk egy igazán egyszerűen kezelhető mobil aplikációs szerkesztő környezetet, melyben grafikusan tudjuk létrehozni az általunk elképzelt kezelőfelületet.”